A Zene Világnapja, A Népmese Napja _ megemlékezés
Az Aradi Vértanúkra emlékezünk
SULIZSÁK program
BÁZISINTÉZMÉNYI jó-gyakorlat /Boldogságóra a Kneipp-módszertan alkalmazásával 5.A osztályban/
NYÍLT TANÍTÁSI NAP _ 1.,2.,3. órákban
Óvónők látogatása az 1. osztályokban
Ünnepség a Középiskola nagytermében
Nemzeti ünnep - tanítási szünet
HKSzCsPSzV
2356
9111213
141617181920
2124252627
28293031

Iskolánk története

 

Iskolánk története a levéltári források szerint csaknem 400 éves múltra tekint vissza. Egy 1613-ban kelt urbárium említi meg a vépi iskolát, kis kertjével együtt. Eszerint az iskola épülete a templom mellett volt. Az 1674-ben kelt Tormási-féle Canonica Visitatió szerint az iskola épülete jó állapotban van. Az 1697-1698-as Kazó-féle Canonica Visitatió megemlíti, hogy a vépi iskolaház a temető közelében van és az iskola igazgatója Horváth György. Az 1756-ban íródott Batthyány-féle Canonica Visitatió szerint: az iskolaépület romos, kertje is van és a temető mellett fekszik. Az iskola tanítója Horváth István.

Az 1780-as Szily-féle Canonica Visitatió már bővebben szól az iskoláról: tanító Ambrus József, a tanító háza fából készült. Szomszédja keletről a plébánia telke, délről a temető. Van 2 szobája, az egyiket fiúk tanítására használja az 1815-ben kelt Canonica Visitató szerint az iskola tanítója Sümegi József az 1841-es Bőle-féle Canonica Visitatió megállapítja, hogy az iskolamester a helység jegyzője is egyben, Dávid György és segédtanítója van, Sinkovics István.

A mezőváros új iskolájának építési tervét és költségvetését Höhze József építőmester készítette el 1852-ben Gróf Erdődy Sándor támogatásával. Az építkezés megkezdése előtt a község képviselői abban állapodtak meg, hogy a költségeket a községi jövedelmekből fedezik. Ez így is történt, de az építési terv jóváhagyása előtt – 1852-ben – téglát vásároltak és megkezdték az építkezési munkálatokat. A község azért nem várta ki az építési terv engedélyezési procedúráját, mert az iskola összedőlt. Azért is siettek, mert Gróf Erdődy Sándor is éppen építkezett, és hajlandó volt az iskola ügyét is segíteni. Így 1852-54 között építési engedély nélkül épült fel a vépi iskola. Az iratokból az nem derült ki, hogy kaptak-e valaha építési engedélyt. Ez az iskola földszintes, 2 tantermes, 1 tanítólakásos iskola volt a mai alsó tagozatos iskolánk helyén.

Az iskolaépület a község tulajdona volt. 1854-ben 2 osztályban, 2 tanítóval folyt a tanítás, 160 iskolaköteles gyermekből 150 járt iskolába. Iskolánk a környező településekhez képest jó helyzetben volt.

Egy 1873/74-es kimutatás szerint 2 vegyes osztályban 2 tanító 196 gyermeket oktatott – a 6-12 éves tankötelesek száma 259 fő volt. A 13-15 éves ismétlő iskola tankötelesei 69-en voltak. A kimutatás szerint a tankötelesek magas száma miatt 3 osztályra lett volna szükség, 3 tanítóval. Ez meg is valósult.

Ennek az iskolának a helyén új iskolát 1909-ben állítottak fel, ugyanis a lakosság számának növekedése miatt a korábbi kicsi lett. 1909. október 1-jén készült el. Egyemeletes, 6 tantermes, 2 tanítólakásos épület, a 40000 koronára rúgó költséget a község lakóinak áldozatkészsége teremtette államsegély és kölcsön nélkül.

Az iskola és a telek tulajdonosa a Római Katolikus Egyházközség volt. Alapja és falai téglából épültek, fedele cserépből, a tantermek padlózata deszkából készült. Szigetelve volt. A 6 tanterem együttes alapterülete 343 m², a tantermek magassága: 3,8 m. Ekkor már iskolánk 6 tanerős volt.

A II. világháború után az Újjáépítési Minisztérium a háborús károk helyreállítás céljából 1000 Ft-ot juttatott iskolánknak. A gyermekek létszámához viszonyítva az iskola udvara kicsi volt, gyakorló kerttel 1948-ig nem rendelkezett. 1942-ben 326 tanuló járt iskolába, 1947-ben már 394 tanuló.

Az 1909-ben épült iskolát 1964-ben tatarozták, ma az alsó tagozatos oktatást szolgálja.

1946: Megtörtént a 8 osztályos általános iskola kialakítása, alsó- és felső tagozattal.

1948: A vépi római katolikus elemi népiskola államosítása megtörtént.

1965-70 között Vépen gimnázium is működött az 1965-ben épült új iskolaépületben és közös igazgatás alatt állt az általános iskolával. Ez az iskolaépület ma a felső tagozat oktatását szolgálja. 1962-ben épült a műhely, 1966-ban a szerszámos kamra, 1973 óta működik napközi. A Bozzai Általános Iskola 1948-76-ig működött. 1973 óta fokozatosan a Vépi Általános Iskolába kerültek át a tanulók, a Bozzai iskola 1976-ban megszűnt. Ma is jelentős számban tanulnak bozzai gyerekek iskolánkban.

Az 1980-90-es években iskolánk tanulóinak létszáma 400 körüli, a pedagógusok száma 30-40 között mozog. Ahogy országosan, úgy iskolánkban is megtapasztaltuk a tanulólétszám csökkenését. a 2009/2010-es tanévben a tanulólétszám 260 körüli, a pedagóguslétszám 26 fő. A 2007/2008-as tanévtől – a pecöli iskola megszűnése után – Pecölből, Kenézből is felveszünk tanulókat; létszámuk 30-40 körüli évente.

Intézményünk arculata a 2010/11-es tanévre gyökeresen megváltozik a ROP-os pályázat eredményeként.

A két meglévő, különálló épület közé egy új épületszárny kerül, hatalmas aulával, portával, valamint egy függőfolyosóval összeépül az alsó és felső tagozat. Sor kerül egyes tantermek korszerűsítésére, bővítésére, gazdagítására /fejlesztő foglalkozást biztosító kistermek, angol szaktanterem, valamint egy hatalmas, korszerű technikai eszközökkel felszerelt helyiségben együtt fog funkcionálni az iskolai könyvtár valamint az informatika oktatása./

Az intézmény két régi épületének tetőszerkezete, nyílászárói, világítása is megújul és megvalósul az akadálymentesítés is. Így a felső tagozaton korszerű tantermek szolgálják az oktatást, nevelést, irodákkal, kiszolgáló helyiségekkel. Az alsó tagozat tantermi rendszere nem változik. A különálló épületben található a rajz és technika terem, az élelmezésvezető valamint a gondnok irodája. Az alsó tagozatos épületben található az étkezést biztosító jól felszerelt főzőkonyha, mellékhelyiséggel, mellette az ebédlővel. Az épületekhez tágas udvar, park és sportpálya tartozik. Az ÖKO iskolai program keretében tanösvény és udvari foglalkoztató kialakítására kerül sor.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is eredményes oktató munkánkat jelzi, hogy tanulóink közül sokan kerülnek főiskolákra és egyetemekre. Eredményeinket a NAT szellemében tovább szeretnénk javítani.