| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |



























Tisztelt Tanáraink! Kedves Szülők! Kedves Vendégeink! Kedves Diáktársaim! És mindenekelőtt kedves Ballagó Nyolcadikosok!
Nyolc év hosszú időnek tűnik - de csak addig, amíg az ember el nem jut a végéig. Most, ahogy itt ültök előttünk, talán ti is azon gondolkodtok, milyen gyorsan elszaladt ez az idő.
Hatéves kisgyermekként, talán egy kis félelemmel és sok kíváncsisággal léptétek át először a Hatos Iskola kapuját. Akkor még minden új és ismeretlen volt: a tantermek, tanárok, szabályok és a nagyobb diákok. Ma már pontosan tudjátok, melyik folyosón kell sietni becsengetés előtt, melyik teremnek milyen titkai vannak, és melyik padban lehet a legügyesebben elrejteni egy puskát.
Az első lépéseket Ica néni és Renáta néni segítségével tettétek meg az olvasás, írás és számolás világában. Ők fogták a kezeteket, amikor még bizonytalanok voltatok, és kísértek benneteket az első iskolás évek legfontosabb állomásain.
Aztán elérkezett a felső tagozat, ahol már komolyabb kihívások vártak rátok. Új tantárgyak, tanárok, dolgozatok, felelések és sok-sok közös élmény. Utolsó éveitekben Gabi néni és Bea néni voltak azok, akik terelgettek, meghallgattak, és tanítottak benneteket.
Ha visszagondoltok erre a nyolc évre, biztosan nem csak a dolgozatokra vagy a házi feladatokra fogtok emlékezni. Eszetekbe jutnak a közös kirándulások:
Mosonmagyaróvár, ahol együtt fedeztetek fel új helyeket;
a bölcsődei látogatás, amikor egy kis időre ti lehetettek a kisebbek példaképei;
a jégkorcsolyázás előtti izgalom;
Keszthely, ahol hiába volt tilos a vízbe menni, valahogy gy mégis sil sikerült megmártóznotok;
és az erdei táborok, ahol a közös meccsnézés és az esti beszélgetések még szorosabbra fűzték a barátságokat.
Együtt készültetek ünnepi műsorokra, izgultatok dolgozatok előtt örültetek a sikereknek, és együtt vészeltétek át a nehezebb napokat is.
Sokan mondják, hogy az általános iskola az élet legkönnyebb időszaka. Ti most már ezt magatok mögött hagyjátok - és bár a középiskola valóban új kihívásokat tartogat, biztosak vagyunk benne, hogy megálljátok majd a helyeteket.
Most itt álltok a tarisznyával a vállatokon, készen arra, hogy egy új útra induljatok. Új iskola, osztálytársak, tanárok és új feladatok várnak rátok. De bármerre is sodorjon benneteket az élet, a Hatos Iskolában eltöltött évek emléke mindig veletek marad és jó szívvel emlékezzetek rá!
Kívánjuk nektek, hogy találjátok meg a saját utatokat, legyen bátorságotok nagyot álmodni, legyen erőtök küzdeni a céljaitokért, és soha ne felejtsétek el, honnan indultatok.
Kedves Nyolcadikosok!
Sok sikert kívánunk nektek életetek következő fejezetéhez, és bár most búcsúzunk tőletek: hamarosan mi is követünk benneteket ez ezen az úton.
Viszlát, és minden jót kivánunk!